A szakmailag megalapozott és a gazdaság igényeinek megfelelő szakképzés érdekében minden tanévben kialakításra és jogszabályban kerül rögzítésre a szakmaszerkezeti döntés, amely egyúttal az iskolai rendszerű szakképzésben a költségvetési hozzájárulás igénylésének egyik alapja.A döntés egy országos gazdasági adatok alapján történő tervezési folyamat záró része. A tanulók és a gazdaság szempontjából is fontos, hogy ne csak a „divatszakmákra” jelentkezzenek a diákok, hanem olyan végzettséget szerezzenek, amellyel a munkaerő-piaci elhelyezkedésük esélyesebb. A szakmaszerkezeti döntés célja, hogy a tanulók profitáljanak a szakképzésből.

Szakmaszerkezeti döntés folyamata

A szakmaszerkezeti döntéshez a tervezési folyamat minden tanévet megelőző év tavaszán kezdődik, a megyei fejlesztési és képzési bizottságok munkájával, akik a gazdaság igényeit szem előtt tartva az egyes szakképesítések, illetve ágazatok támogatási formáira tesznek javaslatot a nemzetgazdasági igényeknek megfelelően. Ezt követi a szakképző iskolák fenntartóinak javaslata arról, hogy milyen szakképesítést, illetve ágazatot kívánnak ellátni.

A fenntartói javaslattételt követően az agrárágazathoz tartozó szakképesítések esetében a Földművelésügyi Minisztérium, míg a többi szakképesítés esetén az állami szakképzési és felnőttképzési szerv, vagyis a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal rendszerezi az összegyűjtött javaslatokat majd javaslatot tesz a szakképesítések elosztására. Az egyeztetéseket követően az NSZFH a tervezetet elküldi a kormánynak, ahol a döntés megszületik. A fenntartóknak ezt követően még a társadalmi egyeztetés során van lehetőségük javaslataikon módosítani, észrevételt tenni a tervezettekkel kapcsolatban.

Az előzőekben ismertetett folyamat eredményként, a résztvevők javaslatait figyelembe véve és elemezve, a Kormány fenntartónként hoz döntést a keretszámok elosztására vonatkozóan megyei és fővárosi bontásban, és ezt Kormányrendeletben adja ki.

Szakmaszerkezeti döntés változásai a 2016/2017. tanévben

A korábbi évekhez képest több új módosítást is tartalmaz a 2016/2017. tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és a 2016/2017. tanévben induló képzések tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítéseiről szóló 297/2015. (X. 13.) kor>Az eddigi gyakorlattól eltérően a 2016/2017. tanévben már nincs lehetőségük a fenntartóknak egymás közötti keretszám átadásra, ez azt jelenti, hogy kizárólag a meglévő létszám erejéig tudnak a felvett tanulók után költségvetési hozzájárulást igényelni a korlátozottan támogatott szakképesítések, illetve ágazatok esetében.

A szakmaszerkezeti döntés része a hiányszakmák listája megyénként. Az ilyen szakmát tanuló diákok szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosultak akkor, ha nappali rendszerű képzésben tanulnak, és az első szakképesítésüket szerzik meg.