Refernet-Hungary Facebook

    Dr. Behovics Judit - Pásztor Tibor: A felnőttképzési engedéllyel rendelkező intézmények ellenőrzésének tapasztalatai

    A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. tv. (Fktv.) hatálybalépésével átalakult a magyar felnőttképzés szabályozási környezete. A felnőttképzési tevékenységet folytató intézmények hatósági ellenőrzését - jogszabály felhatalmazása alapján a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) -, mint állami szakképzési és felnőttképzési szerv folytatta le. Az ágazati jogszabályok mellett az ellenőrzés során még alkalmazott a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.).

     A hatóság az ellenőrzések során alapvetően az Fktv. személyi hatálya alá tartozó jogalanyok jogkövető magatartását (engedély birtokában folytatott tevékenység, közhiteles nyilvántartásoknak megfelelő adatok, tevékenység jogszabály szerinti végzése) vizsgálta, összesen 240 felnőttképzési szakértők és programszakértők közreműködésével.

     A helyszíni ellenőrzések ténylegesen 2015. január 15. napjától 2016. június 30-ig tartó időszakban valósultak meg a Nemzeti Foglalkoztatási Alap (NFA) képzési alaprészének terhére, összesen 363 intézménynél. Az ellenőrzés mind a magán (84 %), mind az állami szférában (16 %) működő intézményeket érintette. Az ellenőrzés alá vont intézmények jellemzően 2014. első félévében kaptak engedélyt képzésre. Az engedély feltétele a képzési program, vagyoni biztosíték, minőségbiztosítés, adatszolgáltatás.

     Az ellenőrzések során összesen 745 szakértői kirendelésre került sor. A szakértői kijelölés a Felnőttképzési Szakértői Bizottság (FSZB) és a hatóság együttműködésével, szakmai és földrajzi szempontok, illetve összeférhetetlenségi okok kiküszöbölésére tekintettel történt.

     A helyszíni szemléket lefolytató két-, illetve háromtagú szakértői bizottsága jellemzően egy felnőttképzési szakértőből (vezető szakértő) és egy felnőttképzési programszakértőből, vagy –nyelvi képzésnél - két felnőttképzési szakértőből tevődött össze. Az ellenőrzést támogató informatikai segédprogramok az adatszolgáltatást ellátó felnőttképzési információs rendszerből (FIR) átvett adatokat, valamint az ellenőrzés során keletkezett dokumentumokat tették elérhetővé a szakértők és az intézmények számára, szelektív módon.

    A helyszíni vizsgálat mintavételezés alapján, képzési dokumentumok megtekintésével, a személyi és tárgyi feltételek szemrevételezésével, a képzők meghallgatásával történt. A szakértői bizottság legalább egy folyamatban lévő képzés, és egy lezárt képzés teljes dokumentációját megvizsgálta. Újdonság volt, hogy ha volt folyamatban lévő képzése az intézménynek, a szakértők óralátogatást is végeztek az ellenőrzés keretében.

     Az NSZFH, mint elsőfokú hatóság az ellenőrzések számához igazodó döntést hozott, amelyből az intézmény előzetes értesítésével lefolytatott eljárásokban 82%-ban eljárást lezáró végzés, 18%-ban bírságot megállapító határozat született, míg az előzetes értesítés nélkül lefolytatott eljárásokban nagyobb arányban (27 %) született szankciót megállapító döntés.

     

     

    Azon képző intézményeknél, akik a külső értékelést elvégeztették, a jogsértések száma jóval alacsonyabb előfordulást mutatott, mint azoknál az intézményeknél, ahol a külső értékelést az ellenőrzés időpontjáig nem végeztették el.

    A jogszabályok meghatározzák a kiszabható bírság alapösszegét, amely a kötelező legkisebb munkabér egyhavi összegének felel meg. Az elsőfokú hatóság mérlegelési lehetősége a szankció megállapítása során kizárólag egy adott tól-ig határok között rögzített bírság sávon belül megengedett, méltányossági jogköre pedig nincs. Az elkövetett jogszabálysértések súlyához igazodóan a legtöbb esetben a minimálbér egyszerese került kiszabásra, de voltak ennél magasabb bírságok is, az alábbi megoszlásban:

     

    A hatóságnak a 363 alapeljárása során keletkezett elsőfokú döntésével szemben 13 fellebbezés érkezett az Ügyfelek részéről, ebből 4 esetben saját hatáskörében került sor a döntés felülvizsgálatára és visszavonására, 9 esetben került a fellebbezési kérelem a másodfokú hatóság elé, melyből 8-at a másodfokú hatóság már helybenhagyott, egyet pedig megsemmisített. A másodfokú hatóság döntéseivel szemben egy keresetet terjesztettek elő a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elé. Összességében megállapítható, hogy az ellenőrzés alá vont képzőknél csak kevés esetben fordult elő kirívóan súlyos jogsértés. 

     

    H-1089 Kálvária tér 7
    Budapest, Magyarország

    Telefon: (+36 1) 477-5600

    Email:  gomorineoj@nive.hu

    © 2016 ReferNet Magyarország