Refernet-Hungary Facebook

    Dr. Juhász Józsefné: Változások a szakképzés tartalmi szabályozásában 2016-ban

    A szakképzési struktúra változtatásának oka

    A munkaerőpiacnak több jól képzett szakmunkásra és technikusra van szüksége. Jelentős a hiány a modern termelésbe bevonható, jól képzett és megbízható, széleskörű alapismeretekkel rendelkező szakképzett munkavállalókból.


    Az új szakképzési struktúra

    A problémák megoldása érdekében elfogadta a kormány a "Szakképzés a gazdaság szolgálatában" című koncepciót 2015 év elején. Ebben az iskolaszerkezet és a szakmaszerkezet is változtatásra kerül, amelyet törvénymódosítással biztosítanak. A nemzeti köznevelésről szóló törvény 2015. évi módosítása 2016. szeptember 1-jétől megváltoztatta a szakképző iskola típusokat, a szakiskola helyébe szakközépiskola, a szakközépiskola helyébe szakgimnázium lépett. A szakgimnáziumokban az érettségi vizsga keretében szakképesítést is szereznek az érettségiző tanulók. Az új szakközépiskola a szakmai vizsga után az egyén döntésének megfelelően tovább haladhat és érettségi vizsgát tehet.

    A szakképzésről szóló. törvény 2015. évi módosítása a 2016. szeptember 1-jétől indított szakképesítések esetén megváltoztatta a szakgimnáziumokban a szakmai és a közismereti képzés arányát. A szakmai képzés aránya emelkedik, amely biztosítja, hogy a tanulók az érettségi mellett szakképesítést is szerezhessenek.

    A Kormány 2016. februárban módosította az Országos Képzési Jegyzéket és bekerült a jegyzékbe a szerkezeti átalakításnak és a gazdasági elvárásnak megfelelő szakképesítések

    (Országos Képzési Jegyzék Kormány rendeletet).

     

    A legfontosabb módosítások

    - Az érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítések kiválasztásának, kialakításának kritériumait nem volt könnyű teljesíteni. Amennyiben a meglévő szakképesítések, részszakképesítések köréből nem volt megfelelő, úgy a munkaerő-piaci igények figyelembe vételével új szakképesítés került kialakításra. Az ágazatok összességét tekintve 66 szakképesítés vált érettségi vizsga keretében megszerezhetővé, a 25 OKJ-ban kiadott szakképesítés mellett 41 új szakképesítés került kialakításra.

    - A felnőttképzési piac minden szereplője irányából érezhető volt az óraszámok csökkentésére irányuló elvárás. A felülvizsgálat eredményeképpen jellemzően csökkentek a képzések óraszámai.

    135 szakképesítés, illetve szakképesítés-ráépülés, továbbá 30 részszakképesítés esetén került sor a felnőttképzési óraszámok különböző, jellemzően 10-30% közötti csökkenésére.

    Néhány szakképesítés esetén a felnőttképzési óraszámok növelésére is sor került (pl. Fodrász, Kozmetikus)

    Az intézkedés oka, hogy 3 évvel ezelőtt erőteljesen megnövelték a felnőttképzés óraszámait, a gyakorlatban kiderült, hogy ez nem mindenhol indokolt.

    - Folyamatosan érkeznek javaslatok a gazdasági szereplőktől a szakmastruktúra korszerűsítésére, ami megkívánja az OKJ módosítását.

    Új, speciális tudást biztosító szakképesítések találhatók pl. a gépészet, vagy az informatika területén (pl. Épületgépészeti előkészítő, Irodai informatikus, stb.)

    Az összetett, több munkakör betöltésére képesítő, jellemzően iskolai rendszerben megszerezhető szakképesítések esetén felmerült az igény a képzések rövidebb részenként történő teljesíthetőségének biztosítására. 62 új részszakképesítés kialakítására is sor került.

    - Bővült az OKJ-ban az ágazatok száma a korábbi 38 helyett 42-re, és a felelősségi körök tárcaszintű változtatásának megfelelően néhány esetben módosult a szakmacsoport elnevezése is. Új ágazatok: XXXIX. Közművelődés, XL. Közlekedés, szállítmányozás és logisztika, XLI. Vízügy, XLII. Előadóművészet.

    - Az OKJ szakképesítéseket tartalmazó táblázat új oszloppal bővült, ami a 2015-ben elfogadott Magyar Képesítési Keretrendszer szintjeit tartalmazza. Célja, hogy az EU tagállamok képzési rendszerei könnyebben elismerhessék egymás bizonyítványait.

    - Fontos változás, hogy pontosításra került az OKJ kormányrendeletben a kapcsolódó szakképesítés definíciója: kapcsolódó szakképesítésnek minősülnek az iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető szakképesítések esetén az azonos ágazatba sorolt további, iskolai rendszerű szakképesítések is.

    A szakképzésre vonatkozó további jogszabályok
    •-        Az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól Kormány rendelet
    •-        A szakmai és vizsgakövetelményeket kiadó miniszteri rendeletek
    •-        A szakképzési kerettanterveket tartalmazó rendelet, amit a nemzetgazdasági miniszter ad ki

    H-1089 Kálvária tér 7
    Budapest, Magyarország

    Telefon: (+36 1) 477-5600

    Email:  gomorineoj@nive.hu

    © 2016 ReferNet Magyarország