A magas színvonalú szakképzési rendszerek hozzájárulnak a munkanélküliség elleni küzdelemhez, a munkaerő-piacra történő integrációhoz és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemhez.  A szakképzés vonzó képzési alternatívává tételének meghatározó eleme annak megértése, hogy mennyire tájékozottak az emberek a szakképzéssel kapcsolatban, mennyire vonzó és átjárható, mennyire elégedettek a képzéssel és a tanulási kimenetekkel a benne résztvevő tanulók illetve a leendő munkáltatók, valamint a megszerzett szakképesítésnek milyen a munkaerő-piaci értéke, milyen gyorsan lehet állást találni vele. 

     Ezen kérdések árnyaltabb vizsgálata érdekében az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (Cedefop) 2016-ban elindította a legelső közvélemény-kutatását, amely széleskörű adatokkal szolgál az európai szakképzés tudatosításával, vonzerejével és eredményességével kapcsolatos európai véleményekről.  A közvélemény-kutatás az EU mind a 28 tagországában lezajlott. Összesen 35.646 személyt kérdeztek meg, az egyes tagországok lakosságának arányában, Magyarországon 1046 személyt. A válaszadók különböző társadalmi hátterű 15 éves és annál idősebb személyek.   A kérdőívet mindenkinek a saját anyanyelvén kellett megválaszolnia. A kérdezés időpontja: 2016. június 01-29. A kérdőív a középiskolai tanulmányokra irányul. Célja a szakképzési rendszerek minőségének emelése, ami hozzájárulhat a munkanélküliség csökkentéséhez és a munkaerőpiacra történő integrációhoz. A szakképzési rendszernek rugalmasan kell reagálnia a gazdasági és munkaerő-piaci szükségletekre, össze kell hangolnia a gazdasági szereplők és képzési intézmények együttműködését. 

    Ugyanakkor sok tagállamban a szakképzést még mindig a gimnáziumi oktatás mögötti, un. második választásnak tekintik. A Cedefop rendszeresen megjelenteti az egyes tagországok aktuális szakképzési rendszerét, valamint tanulmányozza az egyes szakképzési politikák és munkaerő-piaci igények közötti különbségeket. A jelenlegi közvélemény-kutatás a szakképzéssel kapcsolatos európai véleményekről egy mélyebb és szélesebb körű képet szeretne adni, ami releváns információt szolgáltat a szakképzés politika alakításához. A közvélemény-kutatáshoz az oktatás egységes nemzetközi osztályozási rendszerén (ISCED) és a Cedefop terminoló-giáján alapuló operatív fogalommeghatározásokat használták.  

    1. A közvélemény-kutatás főbb eredményei:

    1.1. Általánosan valamennyi EU tagországra vonatkoztatva:

    Jelentős különbségek vannak a különböző országok között a szakképzéssel kapcsolatos tájékozottság és annak ismertsége tekintetében.  46%-tól 91%-ig terjed azon válaszadók aránya, akik tudják, hogy mit jelent a szakképzés fogalma. Általánosságban a szakképzést olyan oktatással vagy képzéssel azonosítják, amely egy adott szakmára készít fel. 

    A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a szakképzésnek pozitív a megítélése Európában, különösképpen a munkahelyen történő könnyebb elhelyezkedés illetve a munkáltató szükségleteivel egyező szakma megszerzésének tekintetében. Mégis, ha a gimnáziumi oktatással hasonlítják össze a válaszadók többsége szerint annak megítélése sokkal kedvezőbb. Ráadásul az európaiak többsége egyetért azzal, hogy az alacsonyabb érdemjegyekkel rendelkező tanulókat irányítják a szakképzés felé. 

    A szakképzésben résztvevők több tekintetben elégedettebbek képzésükkel, mint azok, akik gimnáziumi oktatásban vettek részt. Főleg a megszerzett szakmához kapcsolódó készségek tekintetében elégedettebbek a szakképzésben résztvevők, mint a gimnáziumi oktatásban résztvevők. Viszont a kulcskompetenciákat, mint idegen nyelvismeret, kulturális tudatosság, matematikai ismeretek, stb., a középiskolai  szakképzésben nem fejlesztik annyira, mint a gimnáziumi oktatásban. 

    A munkaerőpiacra történő elhelyezkedés tekintetében a szakképzésben résztvevőknek kevesebb idejükbe kerül hosszú távú munkát találniuk, mint a gimnáziumot végzetteknek, míg karrier lehetőségeikkel mindkét oktatási rendszerben résztvevő válaszadók egyformán elégedettek.   

    Összességében az európai szakképzés meglehetősen pozitív megítélés alá esik. A legnagyobb probléma azonban, hogy sokan még mindig második választásnak tekintik a gimnáziumi oktatás után, és úgy gondolják, hogy olyanok választják akik „nem elég jók” a gimnáziumi oktatáshoz. A szakképzésre gyakran tekintenek úgy, mint olyan lehetőség, amellyel gyorsan munkahelyet lehet szerezni, de nem jól fizetett és megbecsült munkát. Az országok közötti főbb különbségeket még vizsgálják, hogy meghatározhassák a szakképzésről alkotott nézetek egyes nemzeteken belüli összefüggéseit.

    1.2 A közvélemény-kutatás eredményei Magyarországra vonatkoztatva: 

    Magyarország sok tekintetben követi az EU-s átlagot, főleg a szakképzés hatékonyságának és a vele való elégedettség tekintetében. A legnagyobb tekintetben a szakképzéssel kapcsolatos tájékozottságban és annak vonzerejében tértek el a magyar válaszok az EU-s átlagtól. 

    A magyar válaszadók 90%-a mondta azt, hogy a szakképzés a munkába állás előtt történik, az EU-s átlag 75%. A magyar válaszadók 90% szerint a szakképzés oktatási intézmény kereti között folyik, az EU-s átlag 75%. Magyarországon a válaszadók 45% mondta azt, hogy a család vagy barátok hatására választotta a szakképzést, az EU-s átlag 31%. Az EU-s polgárok 46 %-ban gondolják úgy, hogy középiskolai tanulmányaikat szakképzés keretében végezve könnyebben találnak munkát, a magyaroknak csak a 32%-a. Az EU-s válaszadók 86% szerint a szakképzés keretében olyan készségeket lehet elsajátítani amelyekre a munkáltatóknak szükségük van, a magyaroknak csak a 77%-a ért egyet ezzel. Az európaiak 14 %-a választja a szakképzést karrier lehetőség céljából, a magyar válaszadóknál az arány 27%. A gimnáziumi  oktatásban résztvevő magyar válaszadók 69%-a gondolja úgy, hogy oktatása felkészíti a másokkal történő együttdolgozásra, az EU-s átlag 81%. Arra a kérdésre, hogy középiskolai tanulmányai megkezdése előtt volt e valaki, aki azt tanácsolta, hogy ne válassza a szakképzést, a magyar gimnáziumi oktatásban részt vett válaszadók 51 %-a válaszolt igennel, míg az EU-s átlag 25%. Ezzel az eredménnyel, az összes ország közül mi voltunk azok, ahol legtöbben tanácsolták el a szakképzéstől azokat a válaszadókat, akik középiskolai tanulmányaikat gimnáziumban végezték. Ugyanakkor arra a kérdésre, hogy napjainkban egy középiskolai tanulmányai megkezdése előtt álló fiatalnak a gimnáziumi oktatást vagy a szakképzést ajánlaná mind a szakképzésben, mind a gimnáziumi  oktatásban részt vett magyar megkérdezettek magasabb arányban ajánlanák a szakképzést, mint az EU-s átlag.  (az összes magyar válaszadók 61%-a az EU-s 40%-al szemben.)

    A szakképzés nemzetenkénti megítélésénél a megkérdezett, szakképzésben résztvevő magyarok 49 %-a gondolja úgy, hogy országában a szakképzés megítélése pozitív, az EU-s átlag 69%. A gimnáziumi oktatásban részt vett magyar válaszadóknál is hasonló a helyzet, 47% gondolja pozitívnak a középiskolai szakképzés megítélését országában, míg az EU-s átlag 65%. A magyar válaszadók 71%-a gondolja úgy, hogy a magyar kormánynak előnyben kellene részesítenie a szakképzés fejlesztését a gimnáziumi oktatással szemben, az EU-s átlag 49%.

    További információt angol nyelven a következő linkre kattintva lehet elérni: 

    http://www.cedefop.europa.eu/hu/publications-and-resources/publications/5562

     

    Megjelent és letölthető a CEDEFOP szakmai tanulást előmozdító magazinjának, a Skillset and match-nek 2017. szeptemberi száma. 

    A tartalomból: 

    -- összeállítás a régóta álláskeresők szakképzéséről, benne interjú John P. Martinnal, az elismert munkaerőpiaci szakemberrel, aki szerint itt az idő, hogy úrrá legyünk képességeink felett;

    -- cikk a korai iskolaelhagyás megállításáról;

    -- interjú az Erasmus program 30 évéről TomᚠZdechovskýval és Thodoris Zagorakisszal, az Európai Parlament képviselőivel, valamint Martine Reichertsszel, az Európai Bizottság tagjával;

    -- cikk a nemi különbségektől eltekintő munkaerőpiac számára történő szakképzés kilátásairól.

    A tagországokat bemutató anyagban most Észtország szerepel.

    A megszokott módon jelezzük a CEDEFOP friss kiadványait és a közeljövő aktuális eseményeit.

     

    A dokumentum .pdf formátumban letölthető a CEDEFOP oldaláról

    CEDEFOP: Pályázati kiírás határidejének meghosszabbítása

    Az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (CEDEFOP) meghosszabbította a „VET for labour market and social inclusion” (Szakképzés a munkaerő-piaci és társadalmi integrációért) című pályázati kiírásának benyújtási határidejét.

    A pályázat benyújtásának új határideje: 2017. szeptember 29.

    (kézbesített pályázatok esetében 17:00 óra)

    A pályázati kiírással kapcsolatban 2017. szeptember 20-ig az alábbi email címen lehet érdeklődni:

     Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

    A válaszokat illetve a kiírással kapcsolatos dokumentációt a következő linkre kattintva lehet elérni:

    http://www.cedefop.europa.eu/el/about-cedefop/public-procurement/vet-labour-market-integration-and-social-inclusion

     

    H-1089 Kálvária tér 7
    Budapest, Magyarország

    Telefon: (+36 1) 477-5600

    Email:  gomorineoj@nive.hu

    © 2016 ReferNet Magyarország