Refernet-Hungary Facebook

    A szakképzés Szlovéniában

    Szlovéniában az iskolarendszerű szakképzés a felső középfokú szinten kezdődik, és többnyire állami iskolák biztosítják. A jogszabályok előkészítéséért, a finanszírozásért, valamint a programok, előírások és képesítések elfogadásáért az egyedüli felelős az Oktatási, Tudományügyi és Sportminisztérium. Miközben az oktatási minisztérium rendszerszinten foglalkozik a szakképzéssel, a Szlovén Köztársaság Szakképzési Intézete (CPI) felelős a gyakorlati szintű szakképzésért; nyomon követi és irányítja a szakképzés fejlődését, valamint gondoskodik a tanártovábbképzésről és a szakmai normákról. A CPI emellett a minisztériumok, az iskolák és a szociális partnerek közötti összekötőként is szolgál.

    A szakképzési programok

    A kötelező alapszintű oktatást követően a szakképzésben részt vevő diákok a következő felső középfokú képzésekre iratkozhatnak be:

    • felső középfokú műszaki képzések (ISCED-P 354): szakmai maturával (két általános és két szakmai – elméleti és gyakorlati – vizsgával) záruló négyéves programok. Ezek a képzések 40%-ban általános tantárgyakból és 4–12 hetes, munkahelyi környezetben történő tanulásból állnak. A szakmai matura letételét követően a diák beiratkozhat valamely felsőfokú szakképzésre (ISCED-P 554), a szakoktatás első ciklusába tartozó képzésre (ISCED-P 655), vagy beléphet a munkaerőpiacra.

    • felső középfokú szakképzési programok (ISCED-P 353). Ezeknek a hároméves, munkaerőpiac-orientált programoknak két ága létezik:

    – iskolai ág: a képzés körülbelül 20%-a (legalább 24 hét) valamely munkáltatónál zajlik, a fennmaradó része pedig az iskolában (általános tantárgyakkal és szakképzési modulokkal);

    – tanulószerződéses gyakorlati képzési ág: a képzés legalább 50%-a valamely munkáltatónál zajlik, legalább 40%-a pedig – általános tantárgyakkal és szakképzési modulokkal – az iskolában.

    Az ágak között a képzés közepén lehet váltani. A záróvizsgákat követően mindkét ág diákjai beléphetnek a munkaerőpiacra vagy beiratkozhatnak ISCED-P 354. szintű kétéves műszaki szakoktatási programokra, amelyek szakmai maturával zárulnak;

    • rövid felső középfokú szakképzési programok (ISCED-P 353): kétéves képzések, amelyek kevésbé magas követelményeket támasztó (asszisztensi szintű) foglalkozások betöltését vagy a szakmai képzéseken történő továbbtanulást teszik lehetővé a tanulók számára.

     

    A 2016/2017-es tanévben a diákok 35,1%-a általános felső középfokú képzésekre, 59,5%-a pedig felső középfokú szakképzésre iratkozott be (41,5% műszaki képzésekre, 16,6% szakképzési programokra, 1,4% pedig rövid szakképzési programokra).

    A szakmai vagy általános maturával rendelkező tanulók beiratkozhatnak kétéves felsőbb szintű szakmai képzésekre (ISCED-P 554), amelyeket állami szakképző iskolák és magán képzési szolgáltatók biztosítanak. E képzések 40%-ban munkahelyi környezetben történő tanulásból állnak, amely vállalatoknál zajlik. A 2016/2017-es tanévben a diákok 4,6%-a iratkozott be ilyen típusú képzésekre.

    Felnőttkori tanulás és szakmai továbbképzés

    A felnőttek ugyanazokra a formális szakképzési programokra iratkozhatnak be, mint a fiatalok. Az ismeretek értékelésének megszervezése és eszközei igazodnak a felnőtt tanulókhoz (például modulok alkalmazása és felmentések lehetővé tétele). A felnőttek szakmai továbbképzésben is részt vehetnek, amelyet rendszerint magánvállalatok biztosítanak; e képzések nyújtását nem szabályozza jogszabály. A felnőttoktatási tanácsadó központok és egy független tanulmányi központokból álló hálózat számos, a felnőttoktatást támogató tevékenységet szerveznek.

    A 2015/2016-os tanévben a felnőttek 4,96%-a iratkozott be általános felső középfokú képzésekre, 95%-a pedig felső középfokú szakképzésre (62,6% műszaki képzésekre, 31,7% szakképzési programokra, 0,7% pedig rövid szakképzési programokra).

    A nemzeti szakképesítési rendszer (NVQ) olyan 18 év feletti felnőtteket céloz meg, akik el szeretnék ismertetni az iskolarendszerű oktatáson kívül megszerzett tudásukat. A rendszer 2000 óta működik.

     

    Szakértői munkaértekezlet a munkaerő-piaci készség-előrejelzésről

    Az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (Cedefop) készségekkel kapcsolatos hosszú távú kereslet és kínálat előrejelzésével kapcsolatos  projektje keretében  az EU-s tagállamok munkaerő-piaci előrejelzéssel foglalkozó szakembereiből álló  hálózatot hozott létre. A szakértők validálják a Cedefop előrejelzési módszereit és eredményeit.

    A Cedefop, hogy a megbeszéléseknek színteret biztosítson, rendszeres technikai munkaértekezleteket szervez. Ebben az évben a workshop a következőkre fog fókuszálni:

    • Az előrejelzések új eredményei és módszertani fejlesztések;

    • A gyáripar jövője, az Eurofund-dal közösen kifejlesztett forgatókönyvek; 

    • Az előre jelzett eredmények bemutatása az Uniós készségkörképben.

    További információt a következő linkre kattintva lehet elérni: Skill needs forecasting expert workshop

           

     

    Konferencia/egymástól való tanulás (peer learning activity) a Nemzeti Képesítési Keretrendszerek hatásairól

     

    Milyen jelentősége van a Nemzeti Képesítési Keretrendszernek (NKK)? Hogyan mérhetjük és értékelhetjük a hatását?

    A Nemzeti Képesítési Keretrendszereket Európa-szerte gyorsan kifejlesztették. A legújabb eredményeket igazolja a politikai döntéshozók és szakemberek  velük kapcsolatos egyre növekvő érdeklődése.  Az esemény célja ösztönözni a nyitott és kritikai véleményalkotást az NKK jelenlegi és jövőbeli szerepéről. 

    2005 előtt három európai országban volt képesítési keretrendszer: Franciaország, Írország és az Egyesült Királyság. 2017-re az Európai Képesítési Keretrendszer (EKK) megvalósításában résztvevő összes 39 országban bevezették azt.  Mivel az  NKK-k  egyre jobban működnek, időszerű olyan kérdésekre válaszolni, hogy milyen hozzáadott értéket képviselnek és milyen hatásuk van.

    Van-e jelentőségük ezeknek a keretrendszereknek a szakképzés-politika alakításában, hatásuk az alkalmazott gyakorlatra és a feltételezhetően ennek előnyeit élvező tanulókra valamint állampolgárokra? 

    A Cedefop (Európai Szakképzés-fejlesztési Központ) az Európai Bizottsággal és az Írországi Minőségi és Képesítési Hivatallal  (Quality and Qualification Ireland)  együttműködve konferenciát /egymástól való tanulási (peer learning activity) találkozót szervez a Nemzeti Képesítési Keretrendszerek hatásainak kezelési módjairól.  Az esemény fő célja lehetőséget teremteni a politikai döntéshozók és a szakemberek számára az NKK megvalósításával  kapcsolatos  tapasztalatcserére,  illetve annak megvitatására, hogy milyen jelentősége  van és milyen kihívásokkal kell szembenézni vele kapcsolatban.  A következő kulcsfontosságú kérdések kerülnek napirendre:

    Tags:

    Első CareersNet találkozó 

    Az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (Cedefop)  az EU Tanácsának  soros  elnökségét betöltő Észtországgal együtt 2017. szeptember 26-án „Pályaválasztási Hetet” szervez.

    A hét egyik nyitó eseménye a  Cedefop  egész életen  át tartó pályaorientációs és  életpálya oktatási hálózatának (CareersNet)  első találkozója lesz.  A találkozó fő célja a hálózatban résztvevők üdvözlése, az alapvető feladatok és elvárások tisztázása, valamint a rendelkezésükre álló eszközök  ismertetése lesz. 

    A résztvevők a következőket fogják megvitatni:

    • A hálózat szerepe és prioritásai a kutatási és tájékoztatási politika kialakításában; 

    • Az európai egész életen át tartó pályaorientációs adatbázis jelenlegi szerkezete;

    • Az adatbázis frissítése;

    • Értékelési elem adatbázisba történő hozzáadásának lehetősége;

    • Várt és lehetséges kimenetek; 

    • A hálózat munkaprogramja.

    További információt a következő linkre kattintva lehet elérni: 1st CareersNet meeting

     

     

     

    H-1089 Kálvária tér 7
    Budapest, Magyarország

    Telefon: (+36 1) 477-5600

    Email:  gomorineoj@nive.hu

    © 2016 ReferNet Magyarország