A felhalmozott tehetség és a változások gyorsasága kihívást jelent mind a vállalkozásoknak, mind a szakoktatás területén - figyelmeztetett James Calleja, a Cedefop igazgatója a készséghiányok áthidalásáról szóló szófiai konferencián, amelyet az EGSZB Munkaadói Csoportja, a bolgár EU-Elnökség és a Bolgár Munkaadók Szövetsége szervezett március 22-én.
A munkahelyeket, szakképző iskolákat és kollégiumokat folyamatosan kihívások elé állítja az a sok változás amely a tanulási módszerekben és munkavégzésben bekövetkezik. Calleja úr megjegyezte: "Mind az oktatási szolgáltatóknak, mind a munkaadóknak az igazi fenyegetés az innováció sebessége. Mindkét szektor esetében ez a sebesség nagyobb kihívást jelent, mint a digitalizáció, a 'big data' adatelemzés, vagy az, hogy minden eszközünk az internethez kapcsolódik és egyre fejlettebb a robotika. Ezek a fejlemények jól láthatóak és kezelhetők. A változás sebessége azonban nem. Annak szükségessége, hogy az oktatási és a foglalkoztatási szektorok összefogjanak, sokkal nagyobb, mint valaha. "
A magas szintű tanácskozást Bulgária elnökhelyettese, Iliana Iotova nyitotta meg, majd őt a munkaügyi és szociálpolitikai miniszter-helyettes, Zornitsa Rusinova követte, majd az EGSZB "Foglalkoztatás, szociális ügyek és polgárság" szekciójának vezetője Christa Schweng, ezt követően pedig az EGSZB lengyel Munkaadói Csoportjának elnöke, Jacek Krawczyk mondott köszöntőt. A Cedefop igazgatótanácsának tagjai Barbara Dorn és Gerhard Riemer is aktív szerepet játszottak az ülésen.
Előadásában Calleja úr hangsúlyozta, hogy a munkavállalók jobb személyes boldogulása és a jobb munkakörülmények nagyobb termelékenységhez, több nyereséghez vezetnek és boldogabb munkaadókat eredményeznek. Ha ezekből munkaadókból egyre több lesz, az hozzáadott értéket jelent az oktatásnak, a képzésnek, ahogyan a foglalkoztatásnak is.
Recept a sikerhez
A Cedefop európai készségfejlesztési és foglalkoztatási felméréséről szóló statisztikai adatokat bemutatva elmondta, hogy "a technológiai munkanélküliség megakadályozása a digitális és a puha készségek megfelelő kombinációját teszi szükségessé, illetve egy jobb munkaerőpiaci feltérképezést és pályaválasztási tanácsadást, továbbképzést és átképzést - különösen az alacsonyan képzett felnőtteknek és a munkanélküliek számára. Ez az oktatással kiegészülve egyszerre nyújt személyes és szakmai fejlődést."
A munkahelyek létrehozása, átalakulása és megszűnésének kérdésköre, amelyet a Cedefop már az Emberekről, gépekről, robotokról és készségekről szóló feljegyzésében hangsúlyozott, kiegészíti az OECD előrejelzéseit, amely szerint a munkahelyek 9% megszűnik, a feladatok 70%-a automatizálódik és a munkahelyek 75%-a átalakul. Calleja úr amellett érvelt, hogy az oktatásnak meg kell változnia: "A tudásalapú megközelítés több mint 200 éve uralkodik oktatási rendszerünkön. Új rendszerre van szükségünk, amely az ismeretek, a készségek és kompetenciák elsajátítására alapul, amelyek segítenek a fiataloknak és a felnőtteknek a gépekkel folytatott versenyben és megvédik azokat a munkahelyeket [feladatokat], amelyeket a gépek nem tudnak ellátni."
Calleja úr szerint "itt az ideje, hogy a munkahelyek egyben tanulási környezetté is váljanak, ami azt jelenti, hogy a képzési szolgáltatóknak több időt kell tölteniük az iparban és a munkaadóknak pedig nagyobb szerepet kell játszani az oktatási és képzési politika alakításában, illetve a tantervek kidolgozásában".
Ha hidat építünk a két szektor közé, azt is biztosítanunk kell, hogy a forgalom mindkét irányba mehessen. Egy igen fontos tényező, amely meghatározza ennek a megközelítésnek a sikerét, az a pályaválasztási tanácsadás, amelyet, Calleja úr elmondása szerint, a köz- és a magánszektornak együttesen kell végeznie.
Az előrejelzés korlátai
A munkaadók hangsúlyozták a munkaalapú tanulás szükségességét, és azt, hogy a jövőbeli alkalmazottaknak rendelkezniük kell puha készségekkel (ezek az ún. soft skill-ek). Véleményük szerint a készség-igények előrejelzésének megvannak a korlátai a technológiai fejlődés révén a munkaerőpiacot érintő gyors változásoknak köszönhetően. A rövidebb távú készségfejlesztési előrejelzéseknek megvan a maguk létjogosultsága, de a hangsúlyt az átképzés, a továbbképzés és az egész életen át tartó tanulás szükségességére kell helyezni.
A kormányoknak részt kell vállalniuk az egész életen át tartó tanulás pénzügyi terheiből, miközben a munkáltatóknak késznek kellene lenniük támogatni az ilyen kezdeményezéseket, ha azok a stratégiák valóban a jobban képzett munkaerő megteremtését célozzák. A német szociális partnerek évente több mint 60 milliárd euró támogatást adnak képzésre, ez a nagymértékű beruházás példát mutat arra, hogy a szociális partnerek hogyan tudnak erőteljesen jó hatást gyakorolni az egész életen át tartó tanuláshoz vezető politikai környezet alakításában.
