ReferNet - a szakképzés európai információs és szakértői hálózata

    Feladata a szakképzés témaköréhez kapcsolódó információk gyűjtése, elemzése és terjesztése

    Információt nyújt a tagországokban zajló szakképzés-politikai és kutatási fejleményekről

    Információval szolgál a szak- és felnőttképzéssel kapcsolatos hírekről, rendezvényekről.

    Nemzetgazdasági Minisztérium, Szakképzésért és Munkaerőpiacért Felelős Államtitkárság http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium

    Oktatási Hivatal https://www.oktatas.hu/

    Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet http://ofi.hu/

    Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) http://www.mkik.hu/hu/

    Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) http://www.nak.hu/

    Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége http://www.mgyosz.hu/hu/index.php

    Hermann Ottó Intézet http://www.hoi.hu/

    Központi Statisztikai Hivatal Életmód-, foglalkoztatás- és oktatásstatisztikai főosztály https://www.ksh.hu/?lang=hu

    Felnőttképzési Szakértők Országos Egyesülete http://www.fszoe.hu/

    Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar – Andragógia Tanszék http://btk.unideb.hu/

    Eötvös Lóránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Neveléstudományi Intézet, Andragógiai Tanszék https://www.ppk.elte.hu/

    Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája http://www.liganet.hu/

    Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH)

    refernet.nive.hu

    Cím: 1089 Budapest, Kálvária tér 7.
    Postafiók: 1437 Budapest, Pf: 760.
    Telefon: (06-1) 303-9300
    WEB: nive.hu
    E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

     

    1. oldal / 3

    Legfrissebb hírek

    • A Cedefop szakképzéssel kapcsolatos európai közvélemény-kutatása

      A magas színvonalú szakképzési rendszerek hozzájárulnak a munkanélküliség elleni küzdelemhez, a munkaerő-piacra történő integrációhoz és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemhez.  A szakképzés vonzó képzési alternatívává tételének meghatározó eleme annak megértése, hogy mennyire tájékozottak az emberek a szakképzéssel kapcsolatban, mennyire vonzó és átjárható, mennyire elégedettek a képzéssel és a tanulási kimenetekkel a benne résztvevő tanulók illetve a leendő munkáltatók, valamint a megszerzett szakképesítésnek milyen a munkaerő-piaci értéke, milyen gyorsan lehet állást találni vele. 

       Ezen kérdések árnyaltabb vizsgálata érdekében az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (Cedefop) 2016-ban elindította a legelső közvélemény-kutatását, amely széleskörű adatokkal szolgál az európai szakképzés tudatosításával, vonzerejével és eredményességével kapcsolatos európai véleményekről.  A közvélemény-kutatás az EU mind a 28 tagországában lezajlott. Összesen 35.646 személyt kérdeztek meg, az egyes tagországok lakosságának arányában, Magyarországon 1046 személyt. A válaszadók különböző társadalmi hátterű 15 éves és annál idősebb személyek.   A kérdőívet mindenkinek a saját anyanyelvén kellett megválaszolnia. A kérdezés időpontja: 2016. június 01-29. A kérdőív a középiskolai tanulmányokra irányul. Célja a szakképzési rendszerek minőségének emelése, ami hozzájárulhat a munkanélküliség csökkentéséhez és a munkaerőpiacra történő integrációhoz. A szakképzési rendszernek rugalmasan kell reagálnia a gazdasági és munkaerő-piaci szükségletekre, össze kell hangolnia a gazdasági szereplők és képzési intézmények együttműködését. 

      Ugyanakkor sok tagállamban a szakképzést még mindig a gimnáziumi oktatás mögötti, un. második választásnak tekintik. A Cedefop rendszeresen megjelenteti az egyes tagországok aktuális szakképzési rendszerét, valamint tanulmányozza az egyes szakképzési politikák és munkaerő-piaci igények közötti különbségeket. A jelenlegi közvélemény-kutatás a szakképzéssel kapcsolatos európai véleményekről egy mélyebb és szélesebb körű képet szeretne adni, ami releváns információt szolgáltat a szakképzés politika alakításához. A közvélemény-kutatáshoz az oktatás egységes nemzetközi osztályozási rendszerén (ISCED) és a Cedefop terminoló-giáján alapuló operatív fogalommeghatározásokat használták.  

      1. A közvélemény-kutatás főbb eredményei:

      1.1. Általánosan valamennyi EU tagországra vonatkoztatva:

      Jelentős különbségek vannak a különböző országok között a szakképzéssel kapcsolatos tájékozottság és annak ismertsége tekintetében.  46%-tól 91%-ig terjed azon válaszadók aránya, akik tudják, hogy mit jelent a szakképzés fogalma. Általánosságban a szakképzést olyan oktatással vagy képzéssel azonosítják, amely egy adott szakmára készít fel. 

      A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a szakképzésnek pozitív a megítélése Európában, különösképpen a munkahelyen történő könnyebb elhelyezkedés illetve a munkáltató szükségleteivel egyező szakma megszerzésének tekintetében. Mégis, ha a gimnáziumi oktatással hasonlítják össze a válaszadók többsége szerint annak megítélése sokkal kedvezőbb. Ráadásul az európaiak többsége egyetért azzal, hogy az alacsonyabb érdemjegyekkel rendelkező tanulókat irányítják a szakképzés felé. 

      A szakképzésben résztvevők több tekintetben elégedettebbek képzésükkel, mint azok, akik gimnáziumi oktatásban vettek részt. Főleg a megszerzett szakmához kapcsolódó készségek tekintetében elégedettebbek a szakképzésben résztvevők, mint a gimnáziumi oktatásban résztvevők. Viszont a kulcskompetenciákat, mint idegen nyelvismeret, kulturális tudatosság, matematikai ismeretek, stb., a középiskolai  szakképzésben nem fejlesztik annyira, mint a gimnáziumi oktatásban. 

      A munkaerőpiacra történő elhelyezkedés tekintetében a szakképzésben résztvevőknek kevesebb idejükbe kerül hosszú távú munkát találniuk, mint a gimnáziumot végzetteknek, míg karrier lehetőségeikkel mindkét oktatási rendszerben résztvevő válaszadók egyformán elégedettek.   

      Összességében az európai szakképzés meglehetősen pozitív megítélés alá esik. A legnagyobb probléma azonban, hogy sokan még mindig második választásnak tekintik a gimnáziumi oktatás után, és úgy gondolják, hogy olyanok választják akik „nem elég jók” a gimnáziumi oktatáshoz. A szakképzésre gyakran tekintenek úgy, mint olyan lehetőség, amellyel gyorsan munkahelyet lehet szerezni, de nem jól fizetett és megbecsült munkát. Az országok közötti főbb különbségeket még vizsgálják, hogy meghatározhassák a szakképzésről alkotott nézetek egyes nemzeteken belüli összefüggéseit.

      1.2 A közvélemény-kutatás eredményei Magyarországra vonatkoztatva: 

      Magyarország sok tekintetben követi az EU-s átlagot, főleg a szakképzés hatékonyságának és a vele való elégedettség tekintetében. A legnagyobb tekintetben a szakképzéssel kapcsolatos tájékozottságban és annak vonzerejében tértek el a magyar válaszok az EU-s átlagtól. 

      A magyar válaszadók 90%-a mondta azt, hogy a szakképzés a munkába állás előtt történik, az EU-s átlag 75%. A magyar válaszadók 90% szerint a szakképzés oktatási intézmény kereti között folyik, az EU-s átlag 75%. Magyarországon a válaszadók 45% mondta azt, hogy a család vagy barátok hatására választotta a szakképzést, az EU-s átlag 31%. Az EU-s polgárok 46 %-ban gondolják úgy, hogy középiskolai tanulmányaikat szakképzés keretében végezve könnyebben találnak munkát, a magyaroknak csak a 32%-a. Az EU-s válaszadók 86% szerint a szakképzés keretében olyan készségeket lehet elsajátítani amelyekre a munkáltatóknak szükségük van, a magyaroknak csak a 77%-a ért egyet ezzel. Az európaiak 14 %-a választja a szakképzést karrier lehetőség céljából, a magyar válaszadóknál az arány 27%. A gimnáziumi  oktatásban résztvevő magyar válaszadók 69%-a gondolja úgy, hogy oktatása felkészíti a másokkal történő együttdolgozásra, az EU-s átlag 81%. Arra a kérdésre, hogy középiskolai tanulmányai megkezdése előtt volt e valaki, aki azt tanácsolta, hogy ne válassza a szakképzést, a magyar gimnáziumi oktatásban részt vett válaszadók 51 %-a válaszolt igennel, míg az EU-s átlag 25%. Ezzel az eredménnyel, az összes ország közül mi voltunk azok, ahol legtöbben tanácsolták el a szakképzéstől azokat a válaszadókat, akik középiskolai tanulmányaikat gimnáziumban végezték. Ugyanakkor arra a kérdésre, hogy napjainkban egy középiskolai tanulmányai megkezdése előtt álló fiatalnak a gimnáziumi oktatást vagy a szakképzést ajánlaná mind a szakképzésben, mind a gimnáziumi  oktatásban részt vett magyar megkérdezettek magasabb arányban ajánlanák a szakképzést, mint az EU-s átlag.  (az összes magyar válaszadók 61%-a az EU-s 40%-al szemben.)

      A szakképzés nemzetenkénti megítélésénél a megkérdezett, szakképzésben résztvevő magyarok 49 %-a gondolja úgy, hogy országában a szakképzés megítélése pozitív, az EU-s átlag 69%. A gimnáziumi oktatásban részt vett magyar válaszadóknál is hasonló a helyzet, 47% gondolja pozitívnak a középiskolai szakképzés megítélését országában, míg az EU-s átlag 65%. A magyar válaszadók 71%-a gondolja úgy, hogy a magyar kormánynak előnyben kellene részesítenie a szakképzés fejlesztését a gimnáziumi oktatással szemben, az EU-s átlag 49%.

      További információt angol nyelven a következő linkre kattintva lehet elérni: 

      http://www.cedefop.europa.eu/hu/publications-and-resources/publications/5562

       

       
    • Skillset and match szeptemberi száma

      Megjelent és letölthető a CEDEFOP szakmai tanulást előmozdító magazinjának, a Skillset and match-nek 2017. szeptemberi száma. 

      A tartalomból: 

      -- összeállítás a régóta álláskeresők szakképzéséről, benne interjú John P. Martinnal, az elismert munkaerőpiaci szakemberrel, aki szerint itt az idő, hogy úrrá legyünk képességeink felett;

      -- cikk a korai iskolaelhagyás megállításáról;

      -- interjú az Erasmus program 30 évéről TomᚠZdechovskýval és Thodoris Zagorakisszal, az Európai Parlament képviselőivel, valamint Martine Reichertsszel, az Európai Bizottság tagjával;

      -- cikk a nemi különbségektől eltekintő munkaerőpiac számára történő szakképzés kilátásairól.

      A tagországokat bemutató anyagban most Észtország szerepel.

      A megszokott módon jelezzük a CEDEFOP friss kiadványait és a közeljövő aktuális eseményeit.

       

      A dokumentum .pdf formátumban letölthető a CEDEFOP oldaláról

       
    • A CEDEFOP 2017. évi fotópályázatának győztesei

      A CEDEFOP 2017. évi  fotópályázatának győztesei

      Litvánia és Írország csapatai lettek a CEDEFOP 2017. évi  fotópályázatának  győztesei.

      A versenyen az Európai Unió 20 tagállamából 140 csapat vett részt, összesen 383 szakképzésben tanuló diák. A csapatoknak fényképekben kellett bemutatni egy szakképzéssel kapcsolatos eseményt. 

      Az első díjat, egy kirándulást az Európai Szakképzési Hét keretében 2017. november 24-én Brüsszelben sorra kerülő díjátadó ceremóniára, a Litvániai, Siauliai Szakképzési Centrum (Siauliai Vocational Training Centre) csapata nyerte.

      A második díjat, egy kirándulást az 58. Thesszaloniki Nemzetközi Filmfesztivál 2017. november 2-ai megnyitójára,  az Írországi, Tanaghi Nyitott Oktatási és Képzési Központ (Tanagh Outdoor Education and Training Centre) csapata nyerte.

      20 másik pályázat anyagát a 2017. november 2-12. között megrendezésre kerülő 58. Thesszaloniki Nemzetközi Filmfesztiválon valamint a 2017. november 22-24. között Brüsszelben megtartott Európai Szakképzési Héten fognak kiállítani.

      További információt a következő linkre kattintva lehet elérni:

      http://www.cedefop.europa.eu/hu/news-and-press/news/cedefopphotoaward-2017-winners-announced

       

       

       

    H-1089 Kálvária tér 7
    Budapest, Magyarország

    Telefon: (+36 1) 477-5600

    Email:  gomorineoj@nive.hu

    © 2016 ReferNet Magyarország